8. A hit

Tudod, elhiszem, hogy nem könnyű ezt azoknak végigcsinálni, akiknek családjuk máshol van, és egyedül kell szembenézniük minden útjukba kerülő nehézséggel, egyedül kellene átugrania azokat az akadályokat, amelyekkel nekünk is meg kellett birkóznunk, de EGYÜTT! Legfőképpen a nyelvi akadályról beszélek, valamint, hogy ebből következően teljesen ki vagy szolgáltatva egy idegen ország idegen nyelvén vartyogó, totál idegen, és gátlástalan embereknek. Sokszor gondoltam arra, hogy ha magyarul értenének, „beolvasnék” nekik, mert az, hogy nem beszéljük az ő nyelvüket, még nem jelenti azt is hogy totál idióták vagyunk! 

Örülök, hogy nekünk nem „egyedül” kellett, fogalmazzunk úgy, nem egymás nélkül kellett szembenéznünk félelmeinkkel …és még így is nehéz volt.  Másoknak azt hiszem még nehezebb! Ilyenkor segítene számukra is a Hit! HA hinnének! Mi a különbség?

Ha nincs hited, lehet megpróbálod, de nem sikerül átugrani az akadályokat … vagy megküzdesz velük és lehet, hogy nagy veszteségek árán, de átugrod azokat …
Ha hited van ledöntöd azokat! Ha az Úrban hiszel, Ő ledönti őket …
neked egyszerűen csak ki kell térned a zuhanó romok elől! ...
Nem gondolkodtunk azon, hogy képesek vagyunk e végigcsinálni, végigmenni ezen az úton... nem, nem gondolkodtunk ... csak megtettük a következő lépéseket az ismeretlen felé ... arra, amerre az Úr mutatta az utat.

Elmesélek neked egy történetet... réges - rég történt! Mikor éveinket megszámolni nem tartott oly sokáig mint most... :)) Megismerkedtünk egy amerikai családdal. Az ismeretség fantasztikus barátsággá duzzadt ... A férj baptista lelkész, csodálatos feleséggel, és 3 gyermekkel.


Lori, a feleség, fantasztikus nő ... úgy tudta megmagyarázni az "élet dolgait", mint senki addig, és azután sem. Nincs nap, hogy ne gondolnék rá, és nincs nap, hogy meg ne köszönjem Istennek, hogy megismerhettem Őt/Őket.

Nos Ő mesélt nekem sok mindent a hitről ... engedd meg, hogy egyet elmondjak neked (amit már számos embernek elmondtam).

A hit hasonlatos ahhoz, amikor eltévedsz egy sűrű, sötét erdőben, és "csak" egy lámpás van a kezedben. Egy lámpás, amelynek annyi fénye van csak, hogy lásd a következő lépésed ... sem az utat nem látod, sem azt, hogy hová vezetnek a megtett lépések ... Hited kell, hogy legyen ahhoz, hogy teljesen az Úrra bízd magad! Arra  a "lámpásra"! Arra a lámpásra, amely a bizonytalanságban, de hitben megtett lépéseid vezeti! 
 ......

"Az éjszaka is csak a nap része. Így, ha a napfény oltalmat ad, oltalmat adhat a sötétség is. (...) Bízni kell benne. És ezt a bizalmat hívják Hitnek. Soha senki nem értheti meg a Hitet.

A Hit megmagyarázhatatlan merülés a sötét éjszakába. Ahogy a csodáknak sincs magyarázatuk, csak megtörténnek azok számára, akik hittek a csodákban..."

.....

Hálát adok Istennek azért is, hogy nem kellett éreznem azt a magányt, amit érez az ember, ha a társa, akit szeret, nincs vele.

Velem volt. :))

Előző bejegyzés                               Következő bejegyzés